Nem vagyunk háborúban Oroszországgal, ugyanakkor kiállunk Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett, miközben arra törekszünk, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen - jelentette ki Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Franciaország elnöke Strasbourgban hétfőn.
Újraválasztásának estéjén Emmanuel Macron legnagyobb bosszúságára az Eiffel-torony fényei az ő kifejezett kérése dacára sem ragyogtak fel a győzelmi beszéd alatt: a franciák által „Vashölgyként” emlegetett látványosság sötétségbe burkolózva szemlélte a diadalt. Az ünneplés egyébként is feltűnően kurtára és visszafogottra sikeredett. De nem a kampány utolsó heteiben amúgy is náthaszintre lefokozott járványhelyzet okán, s nem is az elnök-elnökjelölt energiáit instagramképeken láthatóan lefoglaló ukrán háború miatt. Hanem mert eluralkodott a hangulat, miszerint újfent megválasztása egyrészt „jobb híján” alapon történt, másrészt bizonytalanságok tömegének nyitánya. S mert azok a folyamatok, amelyek első mandátumának két nagy, belső eredőjű eseményéhez – a sárgamellényesek tüntetéseihez és Samuel Paty középiskolai tanár lefejezéséhez – vezettek, továbbra is időzített bombaként ketyegnek Franciaország alatt.
Beiktatták hivatalába szombaton Emmanuel Macron újraválasztott francia államfőt második ötéves mandátumára.
Az Európai Unió polgárai kártérítést követelhetnek a kormányoktól, ha egészségükre káros hatással volt a túlzott légszennyezés - ismertette álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.
Emmanuel Macron francia államfő Köztársaság lendületben (LREM) nevű pártja koalíciót kötött két másik centrista párttal a júniusi parlamenti választásokra - közölte csütörtökön Richard Ferrand, az LREM tagja és parlamenti elnöke a két párttal tartandó tanácskozás előtt.
Emmanuel Macronnak sikerült megnyernie a francia elnökválasztást, így húsz év után ő az első francia államfő, aki képes volt egy második mandátumot szerezni. Macron eddigi elnökségét számos válság kísérte, mint a sárgamellényes tüntetések, a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború. Bár ellenfele, Marine Le Pen képes volt jelentősen növelni táborát, Macron magabiztos győzelmet aratott, amely lehetővé teheti számára, hogy megvalósítsa ambiciózus elképzeléseit Franciaországban és Európában egyaránt. Ennek sikere azonban függ egyrészt a júniusban esedékes francia nemzetgyűlési választások eredményétől, másrészt pedig attól, hogy mennyiben lesz képes Macron meggyőzni az európai tagállamokat elképzeléseinek támogatásáról.
Emmanuel Macron francia elnök a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt érzékeny kormányfő kinevezését ígérte Jean Castex távozó miniszterelnök helyére a három nappal ezelőtti újraválasztását követő első nyilvános megjelenésén, ahol egyesek gratuláltak neki, második pedig paradicsommal dobálták meg.
A francia alkotmányos rendszer úgynevezett félelnöki rendszer, ahol a végrehajtó hatalom lényegében megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. Ha ugyanaz a párt adja az államfőt és a kormányfőt, az elnök szinte monarchaként irányíthatja Franciaországot, a miniszterelnök és a kormány a kormányzás napi teendőit végzi, miközben ő a nagy irányokat jelölheti ki a bel- és külpolitikában. Ha azonban a nemzetgyűlési választásokon az ellenzék győz, az elnöknek ellenzéki miniszterelnököt kell maga mellé vennie, és kezdetét veszi a minden elnök által rettegett társbérlet időszaka, amire a francia Ötödik Köztársaság történetében eddig háromszor volt példa. Macron két legnagyobb ellenfele, a jobboldali radikális Marine Le Pen és a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon már be is jelentkezett, hogy harmadik fordulóvá tenné az elnökválasztást, és beülne Macron mellé a miniszterelnöki székbe. Hogy így lesz-e, a június 12-én és 19-én esedékes nemzetgyűlési választásokon dől majd el.
Marine Le Pen vasárnapi vereségével az EU elkerülte, hogy nyíltan euroszkeptikus elnöke legyen az egyik legfontosabb tagállamnak, a magyar külpolitika mozgástere azonban jelentősen beszűkülhet a következő időszakban - erről beszélt Zsoldos Ákos, a Portfolio makrogazdasági elemzője a Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének hétfői adásában.
Az előrejelzések szerint kényelmes többséggel, mintegy 58–42 arányban győzött Emmanuel Macron francia elnök az elnökválasztás második fordulójában, vereséget mérve a jobboldali radikális Marine Le Penre. A két politikus 2017 után másodszorra mérkőzött meg, annak idején ugyanakkor sokkal nagyobb különbséggel, mintegy kétharmad–egyharmad arányban győzött Macron. Bár az első forduló után csak kis különbséget mértek a közvéleménykutatók a két jelölt között, Macron egyre jobban elhúzott riválisa mellett, és végül meggyőző fölénnyel biztosította helyét az Élysée-palotában. Marine Le Pen elismerte vereségét, de azt mondta, nem vonul vissza, hanem a júniusban esedékes nemzetgyűlési választásokra készül. Ugyanígy tesz a baloldali radikális Jean-Luc Mélenchon is, aki az első fordulóban kis különbséggel, de harmadik lett Macron és Le Pen mögött.
A francia Ötödik Köztársaság történetére visszatekintve úgy tűnik, a legjobb második fordulós eredményeket egy Le Pen ellen való küzdelemben lehet elérni.
A második ciklusára megválasztott Emmanuel Macron francia elnök hívei körében az Eiffel-torony közelében tartott győzelmi beszédet.
Előrejelzések szerint Macron kényelmes fölénnyel, 58,2–57,6 százalék körüli arányban legyőzte ellenfelét, Marine Le Pent a francia elnökválasztás második fordulójában.
A belga média szerint a felmérések szerint Macron vezet a francia választásokon - számolt be a Sky News.
A szélsőjobboldali Marine Le Pen a két jelölt közül elsőként adta le ma szavazatát az észak-franciaországi Henin-Beaumontban. Emmanuel Macron Le Touquet városában szavazott - számolt be a brit Sky News.
Emmanuel Macron üdvözölte a szavazókat, kezet fogott velük, és még egy kisbabát is kezébe adtak, amikor a szavazóhelyiségébe utazott. A francia elnök ezzel megsérthette a francia választási szabályokat - számolt be a brit Sky News.
Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.
A Moody’s döntésére nem tudott reagálni az árfolyam.
Németországban terjeszkednek.
A kormányerők valószínűleg feladták a települést.
Egy erős évzárás még sokat javíthat a képen.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
